Back again

Visszatértem épségben Stuttgartba ám, még tegnap. A konferencia érdekes volt és még haszna is volt, hogy ott voltunk szerintem, a hétvége utána pedig ismét remek volt. Megtekintettük és kifosztottuk Stuttgart és környéke legnagyobb bevásárlóközpontjait, kirándultunk is kis sváb falucskába és persze fogyasztottunk egypár dunkles Hefeweizen-t is a Käsespätzlékhez, szóval jól mulattunk. Aztán persze ma újra a hét legrosszabb napja, a hétfö zötyög lassan. Az már világos hogy a hátralévö idömben (=csakis amig Suttiban vagyok) a dinamikus és a statikus MPM között fogok örlödni, a héten szerencsére a statikus van teríteken, de ez is kicsit a "zavarosban halászás" kifejezést juttatja eszembe, föleg azért is, mert még nincs kész, Lars folyamatosan fejleszti. Amit meg én csinálok, abból jönnek elö az ujabbnál ujabb problémák. És ha elöjött valami, akkor elöször eldöntöm, hogy én voltam hülye, vagy tényleg a számítással van probléma; ha a számítással van, akkor elöször tárgyalok Larssal, ha nem sikerült megoldanunk, tárgyalunk a Prof-al... a lényeg, hogy mindennek a végén az van, hogy én újabb számítást csinálok, ezúttal egy hangyányit más paraméterekkel. Néha örülnék ha látnám a végét. Vagy legalább az irányt. De aztán rájövök, hogy mindegy, majdcsak lesz belöle valami ("Gyufaszál, ha el nem baszom"-vicc megvan?).
A lényeg ugyis az, hogy 7végén partisorozatot tartunk, jön B+B+B(+Gb?) úgyhogy odatesszük a csontot.